HÍREK
BeBalanced: Hogyan támogathatom teljesítményhelyzettől szorongó gyermekemet?
2021-03-20
Sportpszichológiai írás a BeBalanceddel való szakmai együttműködésből.
Hogyan támogathatom teljesítményhelyzettől szorongó gyermekemet?
A versenysportoló gyermekek és serdülők életében kiemelt szerepe van a teljesítménynek, sikereknek, kudarcoknak. Mivel nagy a tét, sok sportoló életében ismerős jelenség az izgulás, a belső feszültség és a szorongás. Nagyon nem mindegy, hogy a stressz kinél milyen mértékben jelentkezik.
Az „eustress”, tehát az optimális mértékű stressz segít a jó teljesítményhez szükséges fókuszáltság és energiaszint fenntartásában. Az optimálisnál nagyobb stresszt, vagy a feszültség szükségtelen, káros részét distressznek hívjuk. A kezeletlen teljesítményszorongás mind sportolók, mind előadóművészek esetén növeli a pályaelhagyás esélyét, alááshatja egy tehetséges sportoló karrierjét is.
Egyes gyermekek, mivel belső érzelmi folyamataikat nem tudják megfelelően kezelni, alulteljesíthetnek valós teljesítőképességükhöz képest. A gyakorlat azt mutatja, hogy lélektanilag szintén nagyon megterhelő helyzetbe kerülhetnek azok a gyerekek, akik bár kiválóan teljesítenek, mégis óriási belső feszültséget élnek meg a felkészülési időszak és verseny alatt egyaránt. A jó teljesítményük miatt néha előfordul, hogy sem a szülők, sem az edzők vagy a tanári kar nem fordít kellő figyelmet ezeknek a sikeres gyerekeknek a belső problémáira, lelki támogatására.
Társas összehasonlítás szerepe a szorongás fenntartásában
Saját magunk másokhoz történő összehasonlítását lehet építő jelleggel és önértékelésünket rombolóan is csinálni. Nagyon nem mindegy, hogy gyermekünk azt gondolja-e magában, hogy „ha jobban koncentrálok, olyan ügyes leszek, mint Domi” vagy „megint milyen jól szerepelt, nekem már semmi esélyem”. A motivációnak szánt „bezzeg az osztálytársad sokkal jobban...” típusú kritikák ritkán szoktak célt érni, inkább ellenállást, szorongást és önértékelésbeli elakadást eredményezhetnek az ehhez hasonló mondatok.
A gyermek önértékelésére és motivációjára pozitívan hathat, ha megtanulja önmagát saját maga korábbi verzióihoz hasonlítani. Mi szülők is segíthetjük ebben azáltal, ha verseny után a gyermeket nem a többiek teljesítményéhez, hanem önmaga korábbi szerepléseihez viszonyítjuk. Akár meg is kérdezhetjük őt, hogy szerinte magához képest miben fejlődött.
Adj realisztikus pozitív megerősítéseket
Kamaszok egy része sérelmezni szokta, hogy „Nálunk a kimagasló teljesítmény alapelvárás a családban, elismerés csak helyezésért jár”, „Nálunk a hibákért azonnal szólnak, de megdicsérni nem szoktak”. A gyermek önértékelése szempontjából fontos lehet, hogy ne csak kiemelkedő sikerek esetén kapjon pozitív megerősítéseket, dicséretet, hanem apróbb pozitívumok esetén is. Egy gyermek életében dicséretre méltó lehet egy ügyes passzolás, egy energikus hajrá, vagy amikor fáradtsága ellenére rendesen megtanul. Fontos, hogy a pozitív megerősítés ne legyen túl általános „pl.: Olyan fantasztikus vagy!”, hanem reális és konkrét legyen. Tehát a gyermeknek egy konkrét viselkedésére, cselekedetére vonatkozzon. Például: „Örülök neki, hogy vita közben normális hangnemben beszéltél velem”. Gyermekünkkel gyakoroltathatjuk a pozitív gondolkodást, ha minden edzés után felsoroltatunk vele 5 dolgot, amit szerinte jól csinált.
Megfelelő időben és helyen beszélgessetek a hibákról
A pozitív gondolkodás elősegítése mellett fontos, hogy a gyermek a hibákkal, hiányosságokkal számára könnyen feldolgozható módon szembesüljön. A legtöbb gyermeknek biztonságosabb a negatívumokról olyan helyen beszélgetni, ahol más nem hallhatja miről van szó. A többi gyermek, edzők előtt adott kritika adott esetben megalázó is lehet. Fontos szem előtt tartanunk, hogy míg a konstruktív kritikából tanulhat a gyermek, a megalázó kritika destruktív, a szégyen és kudarcosság érzéseit erősíti.
Kudarcos sportteljesítmény esetén érdemes ülepedési időt hagyni és meglátásaink megosztását akár későbbre halasztani. Érzelmi biztonságot ad, ha opcionális módon felajánljuk, hogy ha szeretne, beszélhetünk a versenyről bármikor, amikor ő kéri. A gyermekek egy részének könnyebb feldolgoznia a kudarcot, ha nem a szülőtől hall egy elemzést, hanem először szabadon kifejezheti a benne lévő rossz érzéseket: a dühöt, csalódottságot, szégyent. Ilyenkor fontos, hogy a szülő a problémamegoldó üzemmódból át tudjon váltani empatikusan hallgató társsá. A gyermekek egy részének distressz esetén sokkal fontosabb a szülő odafigyelő, nyugodt, megértő jelenléte vagy épp egy ölelés, hátsimogatás, egy forró csoki, mint a tanácsok és az elemzések. A tanulságok levonását érdemes akkora időzíteni, amikor a gyermek érzelmei már stabilizálódtak.
Vizualizálás szerepe
A szorongásos állapotok egy részét a negatív és katasztrofális kimenetelek elgondolása vagy vizualizálása tartja fenn. Sok gyermek azért küzd meg annyira nehezen a teljesítményhelyzetekkel, mert a múltbeli kudarcos helyzeteken vagy a potenciálisan elkövethető hibákon gondolkoznak.
Ezért nagyon fontos a jelentudatosság, valamint hogy gyermekünk tudatát a helyesen véghez vitt mozdulatsorok vizuális képei és a konstruktív belső beszéd töltse ki. Nem elég csak a jó eredményt vizualizálni: a helyes kivitelezés technikai részleteinek a vizualizálása növeli a teljesítményt. A konstruktív belső beszéd mindig a legaktuálisabb történésre fókuszál pl.: „mélyítsd”, „hosszan kifúj”, „elöl a fókusz”. Előfeltétele, hogy a gyermek tudatos legyen abban, amit csinál, saját szavaival is le tudja írni maga és akár mások számára is, hogy mik a helyes kivitelezés komponensei.
Nem minden gyermeknek elég a szülő és edző támogatása, a lélektani komponensek rendezéséhez olykor pszichológus szakember bevonására is szüksége lehet. A vizualizáció és a testi érzetek fontossága miatt a sportolók szorongásának a csökkentésében, teljesítményének növelésében kifejezetten hatékonyak a módosult tudatállapotot alkalmazó módszerek: a relaxáció, az imagináció, az NLP és a hipnózis.
Szerző: Adamik Eszter, pszichológus